Új eurobankjegy-tervek: arcképek vagy tollak? Az európaiak döntenek

Húsz év után először szólnak bele az emberek, hogy nézzen ki a pénzük. Az Európai Központi Bank tíz tervet választott ki a jövő eurobankjegyeihez, és most szeptember 21-ig bárki elmondhatja, melyik tetszik neki. Ez önmagában szokatlan: 1241 pályázatból indult a folyamat, 25 tervezőt hívtak meg, ők 39 komplett sorozatot adtak be, és egy 21 fős szakértői zsűri - grafikusok, kommunikációs szakemberek, történészek, sőt neurológusok - rostálta ki belőle a végső tízet.

Két irány versenyez egymással. Az egyik az európai kultúrát viszi színpadra: Maria Callas, Beethoven, Marie Curie, Cervantes, Leonardo da Vinci és Bertha von Suttner arca kerülne a bankjegyekre, a hátoldalon pedig kórusok, tantermek, kiállítások - vagyis a kultúra közös terei. Studio Joost Grootens a portrékat a szemre és szájra vágja rá, a Neue Gestaltung elvont, arctalan alakokkal dolgozik, Myrsini Vardopoulou körkörös szimbólumokkal veszi körül a személyeket. A másik téma, a Folyók és madarak, a hegyi forrástól a tengerig követi a víz útját, minden címlethez egy madarat és egy uniós intézményt rendel - az 5 eurós bankjegyen például a bütykösfejű villaposzáta és az Európai Parlament szerepel. Itt a természet uralja az előlapot, a bürokrácia szerényen meghúzódik hátul.

A közvélemény-kutatás eredménye csak egy szelet lesz a döntésben - a zsűri véleménye és egy technikai vizsgálat (biztonság, gyárthatóság, hozzáférhetőség) is beleszámít. A végső döntés 2026 végén születik meg, de az új bankjegyek még évekig várnak, mire a pénztárcádba kerülnek - addig a régi eurók simán érvényben maradnak. A projekt jól mutatja, hogy egy jó arculat sosem csak esztétikai kérdés: itt biztonsági technológia, anyaghasználat és társadalmi elfogadottság is egyszerre dől el egyetlen tervezési folyamatban.