Így építesz UX ROI-t, ami túléli a vezetői megbeszélést

A pénzügyi vezető előbb-utóbb megkérdezi, mit ér a wireframe a cégnek. És innentől a "szebb élményt nyújt" típusú válaszok kevesek. A cikk egy kitalált cégen, a Meridianon keresztül mutatja meg, hogyan építs fel egy UX-fejlesztést úgy, hogy az valódi, pénzben mérhető történet legyen - a célkitűzéstől a végső ROI-számig.

Az első lépés a homályos célok tisztázása. A "gyorsabb növekedés" jellegű ambíciókból interjúkkal kell kibontani a mérhető problémát - Meridiannél kiderült, hogy az új felhasználóknak 14 nap kellett az első értékélményig, és sokan előbb léptek le. Ebből lett konkrét OKR: 7 napra csökkenteni ezt az időt, és 8-ról 9,5 százalékra emelni a próbaidős-fizetőssé konvertálást. Fontos, hogy ezeket a célokat közösen alakítsd ki az érintett üzleti területekkel, különben a vezetés azt gondolja, saját magadnak kedvezően szabtad meg a mércét.

A számítás másik fele a költségek pontos feltérképezése - és itt bukik el a legtöbb UX-csapat. Nem elég a tervezői órabért beszámítani: a licencek, az engineering munka, a koordinációs többletmunka és - amit szinte mindenki kihagy - a vezetői időráfordítás is odaszámít. Meridian esetében mindez összesen 117 000 dollárra jött ki, szemben a "45 ezret költöttünk designra" félmondattal. A végső, és talán legnehezebb rész a hitelesség: bebizonyítani, hogy a mérhető javulás valóban a UX-fejlesztésnek köszönhető, nem egy egyidejű árváltoztatásnak vagy marketingkampánynak. Erre a legjobb eszköz az A/B teszt, ahol a régi és új folyamatot egyszerre futtatod, és statisztikailag is alátámasztható különbséget mérsz - Meridiannél 8 és 9,4 százalék között. A tanulság egyszerű: ha azt akarod, hogy a UX-projekted túlélje a vezetői megbeszélést, minden számnak és minden lépésnek védhetőnek kell lennie, nem csak meggyőzőnek.