A technológiai korlátok csak ideiglenesek

A Netflix egyszer meghívta a cikk szerzőjét, hogy tartson előadást a mobilra tervezésről. A válasz a közönségtől: senki sem fog filmet nézni kis képernyőn. Az eBay-nél ugyanez történt, csak ott azt mondták, drága terméket senki nem vesz nagy kijelző nélkül. Mindkét állítás nevetségesen tévesnek bizonyult pár éven belül - és ez a minta folyton visszatér.

A Commodore 64 mindössze 64 kilobájt memóriával dolgozott, egy teljes számítógép pedig a nyolcvanas években mai árfolyamon 4 millió forintba került volna. A korai internet tárcsás modemen futott, 256 színű palettával és asztalokból összetákolt oldalakkal. Az első iPhone csak 2G hálózatra csatlakozott, vágólapja sem volt. Ma egyik korlát sem létezik - és pont ez a lényeg. Aki a technológia aktuális hiányosságaira fixál, az lemarad arról, amit a technológia néhány év múlva tudni fog.

Ugyanez zajlik most az MI-vel. Rengetegen a mostani korlátokra mutogatnak - mire nem képes, mit ront el, hol akad el -, miközben a fejlesztés sebessége ezeket a korlátokat hónapok alatt eltünteti. A dizájnerek, írók, fejlesztők, akik biztosra vették, hogy bizonyos feladatokat a gép sosem old meg jól, most szembesülnek azzal, hogy mégis megoldja. A tanulság egyszerű: az elmúlt negyven év megmutatta, hogy a technológiai korlátok ideiglenesek. Tervezz úgy, mintha ez most is így lenne - mert az.