Egy berlini múzeum nyolcvanegy logót használ, és pont ez a húzás lehet zseniális

Nyolcvanegy logó. Nem elírás: pontosan ennyi variáció létezik a berlini múzeum új arculatában, és minden oldalfrissítésnél másik kombináció köszön vissza rád. A Stadtmuseum Berlin névváltás mellett a design is gyökeresen új utat választott: kilenc különböző betűtípusból mindig két elemet párosít össze, így gyakorlatilag sosem látod kétszer ugyanazt a logót. Ez szembemegy minden brandingszabállyal - egy logónak felismerhetőnek kéne lennie -, mégis pont ez a lényeg. A múzeum szerint Berlint nem lehet egyetlen hangon elmesélni, ezért nem is szabad egyetlen betűtípusba szorítani.

A választott tipográfiák mind a városból nőttek ki. Van itt betűtípus a metróállomások jelzéseiből, a Karl-Marx-Allee-i Café Moskau feliratából, a háború utáni, törött neonfényekből Charlottenburgban, sőt a késő esti Spätik villogó cégéreiből is. A tervező stúdió, a Stan Hema szerint logikus volt magából a városból építkezni: az U-Bahntól a currywurst-standig minden ihletforrás lehetett. Az eredmény egy rugalmas arculat, ami helyszínenként változik, mégis mindig felismerhetően a Berlin Museumhoz tartozik.

Neked mit üzen ez? Azt, hogy a konzisztencia nem mindig azt jelenti: egyetlen fix logó. Ha a márkád lényege maga a sokszínűség, akkor talán pont az számít hitelesnek, ha ezt a arculatban is megmutatod. Kockázatos húzás, de itt pontosan azt a történetet mondja el, amit a múzeum el akar mesélni.